Október.

Sziasztok!
 Mostanában nagyon kevés időm volt írni, de olvasni is. A suli ezerrel megy is igyekszek minden energiát és időt a rajzolásra és tanulásba fektetni, így mire hazaérek délutánonként semmi erőm nincs olvasni, vagy a szemem fáradt vagy csak hangulatom nincs hozzá.

 Bevallom nem szeretek festeni, de ezt a képet élvezettel csináltam. Büszke vagyok rá, kezdem egyre közelebb érezni magam a festészethez, már nem érzem magam rosszul ha ecsetet kell fognom. 

 Viszont most szünet van, szóval volt időm olvasni. Mióta utoljára írtam helyzetjelentést sikerült pár új könyvet beszerezni.

 A Misztikus szerelemhez- Meg Cabottól- viccesen jutott hozzám. Még nyár elején rendeltem a libriből és elvileg ha 15 napig nem jelzik vissza, hogy elkezdték keresni, akkor nem is fogják, ezért nem is nézegettem tovább az e-mail-jeimet. Aztán amikor pár nappal ez előtt - hosszabb idő után - felmentem, kaptam egy üzenetet a libritől, hogy lehet érte menni, de pont aznap voltunk a könyvesboltban és aznap volt az utolsó nap, hogy átlehetett venni a könyvet. Nos, azonnal felhívtam a könyves boltot és megkértem egyik barátnőmet, hogy hozza el nekem, mert még érte lehetett menni. ÉJJEN!! :) 

 Van egy pár könyv, ami most nincs nálam, azt hiszem 3 van, ami még talán új. Majd a következő bejegyzésben felteszem őket.

 Mostanában nagyon sokat foglalkozok kreatív dolgokkal. Engem is megfertőzött a kis gumikból összerakott karkötő mánia. Kaptam egy keretet, amin nem csak karkötőket lehet csinálni, hanem állatokat, figurákat. Megragadtam az alkalmat és csináltam egy Eccavút. Íme, Béla az egyszarvú. (XD)

 Nem olyan régen volt osztálytalálkozónk. Kicsit féltem tőle, hiszen hiába voltunk együtt 8 évig mégis három éve nem voltunk így együtt. Nyolcadik osztályban 15 fő volt az osztály létszám, lényegesen kevesebb, mint most a 34 fő. Ennek ellenére is csak hatan voltunk az osztálytalálkozón, úgy gondoltuk majd ha lesz 5 éves találkozó, oda jön olyan is, akit mi esetleg nem szívesen látunk. Külön-külön az emberekkel sokszor futok össze, váltunk egy szót, de csak nem olyan, mint ha 6-an leülnénk és beszélgetnénk. Féltem az egész estétől, de kár volt. Hamar haza akartam érni, de a végén 11 órakor estem be az ajtón. Hát igen, jól szórakoztam. Szeretem őket. 

Csapat :)
Tibi, Sanyika, Bogi, Imi, Én és Gabi. 

Bogi és Én :) 

 Régen volt egy 'osztálydalunk'. Majka Belehalok című száma. Egy csodálatos átdolgozást hallottam az X-faktorban az egyik kedvenc énekesemtől. Most nyert igazán értelmet ez a dal. 

Rajongás

Cím: Rajongás

Író: Polly Shulman

Főbb szereplők:  Julie Lefkovitz, Ahleigh Marie Rossi, Charles Grandison Parr, Edgar 'Ned' Downing

 Mindannyian rajongunk valamiért. A család centrikusak rajonganak a szüleikért, a gyerekeikért, a feleségeikért, a férjeikért. Az matematikusok lázba jönnek egy másodfokú egyenlettől és rajonganak egy logaritmusért. A kémikusok odavannak a képletekért és a reakció egyenletekért, az olvasni szerető emberek a könyvekért, a zene kedvelők minden számtól lázba jönnek.
 Julie Lefkovitz is Rajongó, de a csendesebb fajtából. Rajongása tárgya egy írónő és az általa írt könyv, remélem sejtitek, hogy nem mai ponyvaregényről vagy szerelmes tini könyvről van szó. Julie egy régebbi történetért rajong, amelyet Jane Austen írj. Remélem mostanra kitaláltátok, bizony a Büszkeség és balítélet-ről van szó.
 Julieval ellentétben legjobb és egyetlen barátnője, Ashleigh mindig más hóbortot talál ki magának, mindig másért van oda, legyen az könyv, zenekar, vagy éppen szabad idős tevékenység. Ash mindig valami örültségbe rángatja bele legjobb barátnőjét, legyen szó cukorka és csoki gyártásról, Wet Blankets koncertről vagy éppen arról, hogy A büszkeség és balítéletnek köszönhetően Ash beakar lógni egy fiúiskola báljára, ahová természetesen a lányokat nem hívták meg.
 Ashleigh úgy gondolja, hogy a bálon megtalálja őket az igaz szerelem, összetalálkozik a tekintetük két rejtélyes idegennel és azonnal szerelemre lobbannak egymás iránt. Ám Ashleigh nem tud róla, hogy Julienak  van egy 'szerelme' akit alig látott háromszor, de róla álmodozik és magában csak a 'Titokzatos Idegennek' nevezi. Arról álmodik, hogy egyszer egymásba botlanak és a fiú megvallja érzelmeit, ám ez a valóságban sosem alakul így, igaz nem állnak messze a lányok az álmaiktól.
 A bál napján kit idegen srác karolja fel őket, hogy mint kísérőjük bejuttassák őket a bálra. Szerencséjük volt a lányoknak. Ám Julie szíve megdobban, hiszen a rejtélyes idegen, akiről álmodik egyszeriben ott állt előtte és bekísérte a bálba őket. Talán az álmai valóra válnak? Talán most az egyszer köszönetet mondhat legjobb barátnője fura hóbortjainak? Koránt sem.
 Hamar kiderül, hogy Julie-nak nem szabad elmondani legjobb barátnője érzéseit, mivel Ash is beleesett Parr-ba és mindenképpen azt akarja bemagyarázni Julie-nak hogy tökéletes párja lenne Ned-nek.
 A bál után újabb esélyünk nyílik a lányoknak, hogy több időt töltsenek a fiúk közelében. Szerepet kap még a történetben egy színdarab, amit a fiúk írtak és zenésítettek meg, a lányok pedig indulnak a szereplőválogatáson és sikeresen be is kerülnek.
 A dolgok tovább bonyolódnak, Julie 16 évesen megkapja élete első csókját, de nem attól akitől igazából akarta, de nem volt a legrosszabb 'nem akart első csók'. A lány nehezen tudja titkolni az érzéseit, ezért el kezd kerülni mindenkit, a tanulásra összpontosít, sőt még édesanyjának is segít, több időt tölt az apjával és a mostoha anyjával. Egyszóval mindent csinál, csak hogy ne kelljen Ash áradozásait hallgatnia Parr-ról.
 Az események a színdarab előadása után hatalmas fordulatot tesznek. Vajon ki küldi Julie-nak a szerelmes leveleket és a verseket? Talán jobb lett volna ha beszél legjobb barátnőjének az érzéseiről? Hiszen sosem titkoltak el egymás elől még semmit.

 Erről a könyvről csak azt tudom mondani, hogy negyedik olvasásra is ugyan olyan tökéletes és imádni való könyv, mint amikor először olvastam. Sok kínlódás árán, de a könyv végén mindenki boldog lesz. Nagyon tetszett, igazi Rajongó lettem. Sőt! kedvet kaptam a Büszkeség és balítélet elolvasásához is.
- történet kreativitása: 10/10*

- szóhasználat: 10/9. Különösen tetszettek azok a részek, ahol Ash Asuten nyelvén szólítja meg barátnőjét. 

- szereplők: 10/9. A kedvenc részeim az ikrek csínytevései voltak. 

- könyv kinézete: 10/9. Szépen össze lett hozva a könyv borítója és a Büszkeség és balítélet borítója.

Az elcserélt

Cím: Az elcserélt
Író: Brenna Yovanoff
Főbb szereplők: Mackie Doyle, Tate, Roswell

 Mackie Doyle  a lehető legfurább gyerek, akit ismerhettek. Mióta az eszét tudja nem mehet be a templomokba a vasárnapi mise idején a családjával, mert egyből rosszul lesz, amint belép a kapukon. Egyből elfogja a hányinger ha vért lát vagy ha fém érinti a bőrét.
 Nem, ez nem egy szokásos vámpíros történet. Sőt! Még csak nem is vámpírokról szól, úgyhogy olvasd nyugodtan tovább, ne hagyd abba, mert ezen könyvek lapjai hatalmas titkokat rejtenek.
 Gentry városkája látszólag idilli hely, ám amikor kicsit beljebb merészkedik a látogató rájön, hogy tévedett. Ezen a helyen ugyanis rendszeresen meghal egy kisgyerek, minden évben és most is egyre gyakoribbak a halálesetek. Ám az emberek nem veszik a fáradtságot, hogy utána járjanak a rejtélyes dolgoknak, elfogadják a furcsa történéseket és inkább nem beszélnek róla és azt is megbélyegzik, aki mer ezekről a dolgokról beszélni.
 Egyedül Mackie akar szembenézni ezekkel a dolgokkal, nincs is más választása, hiszen Tate húga is eltűnik. A lányt gyönyörűnek gondolja a fiú és van köztük valami furcsa kapcsolat, amit az olvasó először furcsának gondol, később pedig csodálatosnak.
Tate mindennél jobban szeretné visszakapni a húgát, ehhez pedig egyetlen ember segítségét kérheti csak. A lány Mackie-ben látja az egyetlen segítséget.
 Mackie-nek kiskora óta furcsa érzései vannak a származását illetően. Nem érzi magát a családjába valónak, ezért elkezdi felkutatni, honnan is jöhetett és mi az ő feladata. A kalandja során az egész városhoz való viszonya megváltozik és rettentő furcsa dolgokat fedez fel, amik az élete hátralévő részét fenekestől felfordítják.

 Amikor megláttam ezt a könyvet a boltban egyből megfogott a borítója. Annyira szép(a kép elég rossz minőségű így nem adja vissza az igazi-t). Először azt hittem, hogy egy átlagos könyv, semmi fantasy dolog nem lesz benne, ám amikor beleolvastam a könyvbe, rájöttem, hogy tévedtem.
 Furcsa könyv, nem olvastam még ehhez hasonlít és elég vegyesek az érzelmeim. Vannak benne olyan részek, amik nagyon tetszettek, de olyanok is amik szerintem kevésbé jók. Ez ember függő. Nem mondom, hogy rossz könyv, de nem lett a kedvencem. Amolyan egyszer olvasható könyv.
 Kevés dolgot írtam erről a könyvről, elég rejtélyes és nehéz úgy véleményt mondani róla, hogy ne lőjem le a történet lényegét.
- történet kreativitása: 10/6.

- szóhasználat: 10/6.

- szereplők: 10/8.

- könyv kinézete: 10/9.